United States or Spain ? Vote for the TOP Country of the Week !
„Talán neheztelsz rám valamiért?“ Csak nem szól rá semmit. Nini! Domahidy Feri nem ismer rám: pedig kilencz esztendeig ültünk egymás mellett a képviselőpadon s egymással szemközt a klubban. „Én vagyok Jókai.“ „Tudom!“ felel a megszólitott elpusztithatlan hideg vérrel. „Hát ön talán nem Domahidy Ferencz szatmári főispán?“ „Sajnálom; de nem vagyok az.“ „Ugy ezer bocsánatot kérek.
Domahidy Ferencz szatmári főispánnak, régi jó barátomnak kellett valami iratokat elküldeném, a zsebemben voltak, mentem be a városba; a midőn éppen szemközt találkozom vele. Mingyárt megállitom: „ugyan jó, hogy véletlenül találkozunk, legalább nem kell annyi emeletre felmásznom; itt van nálam egy leveled: kérlek légy szives vedd át.“ A megszólított rám néz nagy hidegen s egy szót sem szól.
Mikor az Athenaeum kapuján kilépek, éppen akkor toppanik elejbém Domahidy, mint egy Deus ex machina. Messziről mosolygott rám, s ő köszöntött elébb. „Servus Feri! Mondok neki! nézd csak, hogy jártam az elébb? Egy tökéletesen idegen uri embert fogtam el helyetted az utczán, s egy egész speechet tartottam neki, mig észrevettem, hogy nem te vagy.“
A Nap Szava