United States or Turkey ? Vote for the TOP Country of the Week !
A leányom, az Eveline grófné, meg a Manó fiam, meg a Góg Ferencz uraság Micsoda! kiáltott a plébános, most igazán haragra lobbanva. Még ennek is megmutatta a levelet? Miért ne mutattam volna meg? A Góg Ferencz olyan, mintha volna rokonunk és nagybátyja Sándornak, mert a húga, a szép gazdag özvegy, szeretett volna Sándor felesége lenni, bár lett volna, tevé hozzá Atlasz úr daczosan.
Neked olyan pártit kell csinálni, mely vagy sok pénzt hoz a családba, vagy magasrangú összeköttetést szerez. Tudom, Manó bátyád soha sem venne feleségül egy Boglár Klárát. Nem is adnám oda neki, mondá Sándor daczosan. Jaj nekem! kiáltott Atlasz úr, összecsapva kezeit, hát már semmi okos beszéd sem fog rajtad?
Boglár Klára, felelt Sándor lassan, vontatva és lesütve szemét apja előtt. De mintha e név kiejtése egyszerre visszaadta volna bátorságát, hirtelen fölkapta fejét, leugrott az asztalról s újra hangosan, csaknem daczosan ismétlé: Boglár Klára és senki más ezen a világon!
Micsoda bakot lőttem? mondá morogva. Azt hittem, megelégszik azzal az egy bakkal, melyet kedves Manó fia által lövetett, midőn Klára atyját csaknem kidobatta házából. Vagyok talán köteles eltartani a Klára egész atyafiságát? kérdé daczosan Atlasz úr.
Biz ő nem mondta Klárának, hogy örül kedves látogatásának, szemrehányást sem tett neki, hogy eddig megfosztotta e véghetetlen gyönyörüségtől, hanem egy párszor keményen, daczosan végig mérte s vetett reá egy pár olyan pillantást, mintha szemével keresztül akarná ütni szivét.
A Nap Szava
Mások Keresik