United States or United States Minor Outlying Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !


Ha tehát valahol ragadós beteg volt és az meggyógyult, akkor mindent, amit csak lehet, lúggal le kell sikálni, vagy lúgban kimosni, amit pedig így se lehet, azt legalább jól ki kell szellőztetni, kitenni a levegőre, a tiszta napvilágra.

Eh! esztelen ember te, ki csodálkozol, hogy egy elpirúl, midőn férjétől ily gyanút kell hallania. Elég, Sándor, te beteg vagy, és betegségeden közönséges szerekkel nem lehet segíteni. Hallgass reám!

Meg vagyok babonázva? kiáltott föl indulatosan, midőn órákig tartott ez az állapot, melyből nem birta magát kiragadni, s fölugrott helyéről és föl és alá járt a nagyterem szőnyegén... Vére oly sebesen keringett, hogy szíve dobogását hallani vélte, s keze és feje forró volt, szemét lángolni érzé. De végre férfias akarattal győzte le ezt a beteg, ideges gyöngeséget.

Jancsi fogj be, én tüstént Husztra megyek, az anya ápolja beteg gyermekét. Siessetek! Így s még több fölkiáltásokkal fejezé ki a szerencsétlen anya bánatát. Sikeretlen vala minden igyekezet őt lecsillapítani s végtére a férfiak is kénytelenek voltak, szándékában megegyezni; sógora, Szirmay István, ki legjobban tudta magát régi ismeretségénél fogva sógornéja természetéhez alkalmaztatni, követé.

Valamivel jobban, viszonzá szenvedő hangon a kérdett, kinek csak most jutott eszébe, hogy egy percz előtt még oly nagy beteg volt. Maradjon az ágyban, majd hozok teát, az jót fog tenni. Nem kell! Készítse ki kalapomat, keztyűmet és napernyőmet. Csak nem akar a templomba menni? De igen, tegye, a mit mondtam.

Tudja-e, Somorjay úr, hogy ez bűnrészesség, mit a törvény a legszigorúbban büntet! Tudom, nyöszörgött az öreg fájdalmasan, de nem tehettem másként. Szegény, kétségbeesett és beteg voltam a fájdalomtól. A nagy megrázkódtatás ágyba vetett és Holcsi, valószínüleg félve, hogy elárulom, idehozatott nővéréhez, orvost hivatott és úgy ápoltak, mint a legkedvesebb rokont.

Összezsugorodott a hátsó ülésen, mintha beteg lett volna s behunyta a szemét, hogy ne figyelje a távolságot, a mi még a házától elválasztja. Látta, hogy már gyorsabban nem győzik a lovak s mégis néha ki akart ugrani a kocsiból, hogy eléjük vágjon. Otthon akart már lenni s megnyugodott kissé, a mikor egyszer hátranézve, semmit, egy kéményt se látott többé a városból.

Máskor valami idegen háznál volt ebéden, s valami szörnyü kozmás ételt hoztak fel: „bocsánat, szólt a házi gazdához, hogy ez a pecsenye olyan kozmás; de a feleségem beteg, nem láthatott a konyha után.“ Vacsoránál pedig az történt meg rajta, hogy nagyot ásitott; fölkelt, karját nyujtotta a házi asszonynak: „gyerünk már aludni, kincsem.“ Ez történet buvár volt.

Hirtelen elhatározással felkapta a gumicsövet, megtöltötte levegővel, a két végén bedugaszolta és a kerékpár vagy amint akkor Angliában nevezték: velocipéd kerekeire erősítette olyan vászonkötéssel, amivel a beteg állatok lábait szokta becsavarni, A gumikerekű kerékpárral indult el most már az ifjú Dunlop Dublin város utcáin.

Hozzám sokszor bejött, Herr Ungar -nak szólított, néha nekem mutatott be először egy-egy uj couplet-et s naiv bizalommal beszélt a szerelméről, meg a válópörről. Róla gondolkodtam, meg az ő szerencsétlen boldogságáról, a mely bizonyosan nagyon tönkrement, ha beteg az asszony, a mikor hátam mögött megszólalt a hangja: Á Herr Ungar!