United States or Netherlands ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ugy voltam azzal mindig, hogy a kép mellett rögtön ott láttam a másikat is, a mit ha nekem ugy tetszett, melléállítottam. Hát egészen elbutultam ott lenn? No nézd csak... Ne erőlködj. Minek? Akarok, akarok... Hiszen nem fontos az, hogy most képeket keresgélj. A miket összeirtál, abban se az volt a lényeg. Nem, de sokat magyaráztam vele.
Vannak, vannak... Hát jöjjön az öregrendü ur. Azzal én bementem a másik szobába, hogy ne legyek terhére az öregrendü urnak s állítólag újságot olvastam, voltaképpen azonban kifigyeltem, hogy mit beszél az öregrendü ur, aki mintha különösebben érdekelt volna, mint valami más ember.
Most már egészen a helyzet urának érezte magát és türelmetlenül leste, várta a tudóst. Bornemissza Lénárd a kulcsárt kiáltotta elő. Hát ilyen rendet tartasz a házban? Miért nincs e hátsó ajtó belakatolva? kérdezé. Az öreg Iván azzal mentegette magát, hogy az ajtót eddig csak faretesszel szokták bezárni.
Eszthey pár pillanatig küzdeni látszott magával s habozni azzal, mit mondani akart. Azután nejéhez lépett, lehajolt hozzá és megölelte, mondván: Te nagy jellem vagy, Hermance s én eltörpülök melletted... Képes volnál megbocsátani? Hisz’ esküszöm, hogy szivem mindig a tied volt. Azt nem hiszem, Bertalan, de én szeretlek téged s viseletemből láthatod, hogy megbocsátottam.
Ez a titokszerüség kettős érdeket kölcsönzött neki s az oly fogékony kedélyek, mint az övé, párosulva azzal a csodálattal, mit iránta már első futó találkozásukkor érzett, nem tudnak szabadulni a hatás alól addig, míg valami bizonyosat nem tudnak. Szerencsére a reggeli bevégződött s a fogat az ajtó előtt állt.
Ez a sivár, árnyéktalan kis fészek sok tekintetben vetekedett ilyenkor a gyakran emlegetett Aranjuezzel. A zaj például semmi esetre sem volt ekkora Aranjuezben. S mily szép gyülekezete a lovagoknak és dámáknak! Mert mindig találkozott egy pár vidám menyecske, aki nem törődött azzal a néhány kilométerrel. Pár perc a gyorsvonaton, mi az? S a négyes huszárok olyan jó táncosok voltak!
A magyar delegatio szövege szerint a krakkói erőditmények költségében több van fölvéve 17 és 1/2 krajczárral. Ugy? szól Rajner s nyugodtan a zsebébe nyul. Itt van a 17 és 1/2 krajczár! Nyomta az osztrák kollega markába s azzal „fertig“ robogott a vonat Budapest felé. Boszniai huszárkaland.
Ő, a ki hosszú évek során leginkább fivére kegyéből élt, nem törődött azzal, honnét veszi az a pénzt, melylyel segíti, és kivéve, hogy olykor szemébe mondta tetteiről véleményét, nem sokat gondolt azzal, miféle életmódot folytat az, csak olykor óvatosságra inté, a mit az gúnyos felsőbbségi mosolylyal fogadott.
És mindig, akár dörzsölünk, akár gyúrunk, akár markolászunk, mindig a test közepe felé csináljuk erősebben, tehát a test alsó felén felfelé, a felső felén lefelé, a kézen pedig mindig a váll felé. Azzal mindig törődni kell, hogy a zsiradék vagy a spiritusz el ne fogyjon a masszírozó kéz alul, mert akkor könnyen kisebesedik a megdörzsölt bőr.
Sírt, ha megforgatta a feje alatt a párnát s a térdével meglökte az ágyat s azzal aludt el, hogy leszedett a vén fiuról minden becsületet, mig mind nagyobbakat és nagyobbakat pislantott s fáradtan, inkább nyögve tudtára adta a véleményét. ... Gyula más... Abban örömöm telik... Finom szép üzlete van.
A Nap Szava
Mások Keresik