United States or Benin ? Vote for the TOP Country of the Week !
Bekövetkezvén a szüret utáni diligenczia: a mint Kövy a legelső praelectióra felment, azt a multkori megszakitást folytatva, igy kezdte meg: .... pedig a Fekete familia igen hires és gazdag familia volt. Hanem erre a csuffátételre aztán szégyenkedve sunyták le a fejöket a juristák, s félbe nem szakitották volna többet Kövy előadását, ha reggeltől éjfélig tartott volna is az. Hja, paraszt, az más.
A gyerekek lábujjhegyen jártak, suttogva beszéltek s a félesztendő alatt, mig nagyanyjuk a halállal küzködött, megránczosodott a képük s elfeledték azt, hogy gyermekek. Veress megpróbálta kivinni őket a mezőre, hogy ugrálják, kiabálják ki kedvükre magukat, de ezek a kis öregek nem éltek a szabadsággal. Az apjuk sóhajtott, nem erőszakolta a dolgot. Aztán beteg volt ott mindenki.
Beszédbe kell elegyedni egymással, mert az eső nem ereszt sehova. C. tiszttartó elkezdi a lamentot a rosz termésről; kifagyott a repcze, buza a télen! A vad poéta bele szól, hogy mondjon valamit: Csodálatos, hogy csak a zab nem fagyott ki a télen. A tiszttartó végig nézi szörnyen: „zab? télen?“ Itt aztán vége minden discursusnak. Z. kereskedő kezd ujra bele; milyen rosszul kel a gyapjú!
Széchenyi István gróf még akkor nagyon ifju volt; minden ifju utazónak legelső vágya Olaszország: ő is Nápolyba utazott a téli idényre. Együtt ment vele egykoru ismerőse, Inkey; szinte előkelő magyar család ivadéka. Mindkettőt ellátták Bécsből ajánló levelekkel az udvartól s aztán szivökre kötötték, hogy csak irjanak szorgalmasan itthonmaradt rokonaiknak hogylétükről, tapasztalataikról.
Szerencsére arrafelé az emberiség nagyobb része csizmában jár. Igy élt a mogorva eb abban a szűk udvarban, amely az ő világa volt. Nem érdekelte semmi, csak olykor, ha nagy üstökben verték a habot, közeledett a munka színhelyéhez s ami cukros tojáshab elébe esett, megette. De ez nem sok öröm. Történt aztán egy napon, hogy a mi udvarunkba a többi kutyák és macskák közé még egy kutya vetődött.
Nápolyban ekkor Murát volt a király. Franczia udvartartás, vidám, pezsgő élet; a király épen ugy szeretett ragyogni, mint a királyné élvezni; idegenektől rajzott az udvar. Azok között, kik Murát király udvarának fényét növelni segitettek, nagy kitüntetésben részesült a két magyar nemes ifju, mindkettőt különösen ajánlták a követségek s aztán még jobban mivelt eszes magukviselete.
No meg egy kis túróscsusza, meg egy kis kompót a sült pulykához, amit azok számára találtak fel, akik a „disznóságokat" kevésbbé szeretik. Bizony ilyen vacsora megkivánta a különféle vidámító italokat is; a kadarka fröccsöt, a rizlingkvaterkát, a muskotály kóstolót, meg egy kis vöröset a bikavérű burgundi fajtából; aztán az asszonynépnek holmi ürmöst, konty alá való édességet...
A sárga sziromlevelek között áll a hat porzó, amelyek tövénél vannak a méztartók. Amint ehhez a méhek közel érnek, szempillantás alatt a fejükhöz csapódik a porzószál és telehinti őket sárga virágporral. Igy válik aztán a méhecske a virágpor hordozójává és megtermékenyíti a másik virágot.
De ha szerelmes volnék keservesen, fájóan, akkor az volna a legfőbb, az volnék én és ez itt mind köröskörül, csak könnyű ruha volna rajta, könnyű, szép, tavaszi ruha. Igy beszéltek. Aztán elértek a Lánchidhoz és elváltak. A hölgy kocsiba ült. Azon az estén Jung Kálmánnak nagy láza volt. Mindig a hercegnőről beszélt és óriási kertekről és márványkastélyokról.
Egy diarabig maga elé nézett. Olyan szomorú volt, hogy nem mertem megzavarni. Aztán felriadt és megszólalt: Ni, már egészen este van; gyerünk a cimborákhoz. Özvegy Berkiné, született Pankotay Marietta asszony, egy kicsit megdöbbent, amikor azon a bizonyos szép májusi napon, délelőtt tíz órakor, betoppant hozzá Bánky Dininé, a barátnéja, aki egyébiránt ritkán látogatta meg.
A Nap Szava
Mások Keresik