United States or Finland ? Vote for the TOP Country of the Week !
Bedugom egy este a kályha szelelőjét, megtömöm szénnel, aztán reggelre fölfordulunk mind. Hát irtam; gondoltam, majd megsajnálnak, a kik itt maradnak. Két gyerek találkozott az utczán. Uri fiucskák. Az egyiknek összeszijazott korcsolyák voltak átvetve a vállain, hogy mind a két fényes aczélsin a mellére lógott le.
Aztán feltörülte a nyomokat, rendbe hozott mindent, s leült a karosszékbe. De alig hogy leült, eszmélve ütött homlokára: Majd elfeledtem! A hassziai Sabellius a zodiacus oroszlán jegyét fontosnak mondja az izzításra! Felállott tehát és a könyvespolcról különféle könyveket és kéziratokat vett le, idegesen lapozgatott bennük.
Ez valahogy lecsillapult, fegyveres interventió nélkül, akkor folytattuk a szavazást. Hát, tetszik tudni, az ugy megy, hogy kap minden ember egy szem babot, a ki választó képességgel bir s aztán van errevalónézve egy deszkaszörnyeteg, egy fakrokodilus, a kinek a torkába bedugja az ember a kezét, s akkor észrevétlenül vagy az „igen“ vagy a „nem“ gégéjébe ereszti le a maga babját.
A hajdankori kritika és antikritika. Dyoniz verseket irt. Filoxénosz pedig kritikákat. Csakhogy Dyoniz a mellett még király is volt; Filoxénosz pedig, szokás szerint, szegény ördög. Azért Filoxénosz mégis megkritizálta Dyoniz verseit, s nagyon roszaknak találta azokat. Ezért meg aztán Dyoniz fogta nyakon Filoxénoszt, s bedugatta a börtönbe.
Olyan minden levele, mint az ember öt újja: olykor csakugyan úgy tetszik, mintha fogná, húzná, szívná velük magához a napot. Ne menj el, maradj itt. De nem marad, megy. Vasárnap délután van, szólnak a harangok. A szomszédban van egy ócska torony, abban szólnak. A törökök idején mecset volt, aztán romnak maradt, most újból torony, benne laknak a harangok, a harangozó és a denevérek.
Elkezdi a taplót funi, hogy jobban égjen. 20-ik percz. Ráteszi az égő taplót a pipára. Lenyomja rá a körme lapjával. 21-ik percz. Lecsukja rá a kupakot. 22-ik percz. Elkezdi színi a pipát, de nem szelel, mert nagyon meg van tömve. 23-ik percz. Megnézi, hogy mi az ördög lelte a pipáját, hogy mégsem akar égni. 24-ik perez. Ekkor aztán dühösen hozzá fog a szívásához, mig végre 25-ik percz.
Úgy, hogy a gyerek bőre valamitől egy kicsit megsérül vagy kipállik, a sebes helyre piszok kerül, ettől aztán gyulladásba, gennyedésbe jön a seb, nem gyógyul meg, hanem váladék szivárog belőle, a váladék összekeveredik a bőrön levő piszokkal és odaszárad: ez az ótvar és így támad.
Hol ül olyan sokáig? Nézzen utána, mondta a bejáró asszonynak, a ki a konyhán csoszogott előre-hátra. Nézzen utána... Az asszony rá sem hallgatott. Jaj lelkem, csak nem ártom bele magam. Mibe? Hát a mit az ur csinál. Majd jön mindjárt. Csak kell neki beszélgetni egy kicsit, nem kaphatja föl az ételt, aztán hogy csak jőjjön, mint egy paraszt. Vagy igen ? Nem, nem, de most már nem is kell semmi.
Egyszer aztán csakugyan csengettek 12 órára; de az öreg Kövy hallatlanná tette azt s tovább magyarázott éppen valami igen érdekes régi családról, nemesi diploma stbről. A juristák várnak 5 perczig; várnak 10 perczig az öreg csak magyaráz tovább és nem mozdul.
Mikor aztán egy év mulva rá névnapját ülte a tisztelendő páter: ura felköszönté ékes asztali köszöntéssel, kivánván neki oly hosszu életet, hogy öregsége napjaiban a breviariummal is megbarátkozhassék. Persze, hogy a páter ismét erősen protestált az igazságtalan insinuaczió ellen.
A Nap Szava
Mások Keresik