United States or Micronesia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Aztán a Kriegsgericht előtt is állt, de ott sem tanították meg félni; mikor a Verhör után azt mondták neki, hogy „das war Hochverrath“ azt felelte rá: „Ist nicht war, ich war nie Hofrath.“ Akkor aztán besorozták, elvitték Olaszországba. Még a profunttól sem ijedt meg. A Veltlinen egyszer iszonyuan kiéhezve érkezett meg az egész compánia egy olasz majorságába.
Megtörtént humoreszk. X. ujonválasztott képviselő most került haza Amerikából, a hol huszonöt esztendőt töltött s még nem látta Budapestet. Hogy könnyebben tájékozza magát, elővette a pártlapot, az „Egyetértés“-t, megnézte rajta a szerkesztői iroda lakczimet, ott majd ellátják aztán mindenféle utasitással. „Himző-utcza IV. 2. sz.“
Tudni kell, hogy az asztrakánt Persziában csinálják. Eleven bárányokat ásnak be a földbe s ott hagyják hónapokon át. Ettől lesz az aztán ilyen szép. No, ezt a sapkát meg is csodálta mindenki.
Aztán halk, lehelletszerü beszéd, csak éppen hogy sejteni lehetett, hogy valaki szólott valamicskét, megmozdult a levegő, a lusta s az is hallatszott, hogy a szép, nagy leányban pihegve zakatol az indulat s beczézi a fiút: Te rossz, otthagytad. Mindenkit megbolondítasz. Te kisasszonyfiu, te szép...
Jóéjt, kisasszony! Kezet fogott velök, egy tekintetet váltott Mirával s nagy tisztelettel köszöntötte őket. Aztán látva, hogy a nézőtér ajtaja kinyílik, elmenekült Sugár Mariska feddő szavai elől. Lám, lám, szólt magában, mialatt átsétált a Metropole-szállóba, nem is olyan vadak, mint a galéria képzeli!...
Ön nemes szivü, lovagias férfi, a ki egy anya kétségbeesését fel tudja fogni; nekem van egy gyönyörü szép leányom, a kit nagyon féltek a huszároktól. No már arra lovagias szavamat adom önnek asszonyom, hogy az ön leányának semmiféle bántódása nem fog történni. De csak mégis nagyon félek, mert gyönyörü szép leány ám! Aztán nem lehetek mindig mellette, hogy őrizzem. Éjszaka rám ronthatnak.
Eertem uram, eertem. Keserves dolog lesz ugyan nekem a falu tulsó veegeeről beczammognom minnap a rektoráig; aztán meg a tiszteletes inkább megtehetnee, mert ott lakik a töveeben az iskolának, de meg a neemetet szegeenyt, mikor irva van, nem is igen szeretem een olvasni, mert azokban a hegyes betőőkben mind felseerül a nyelvem; hanem hát, ha muszáj, hát csak ezt is elviselem.
Át kellene vágni a mezőn, gondoltam és mentünk tovább az úton, az ismeretlen rém előtt, amerre ő akarta. Néha futottunk. Kövek gurultak szét a lábaink alatt. Majd megálltunk és szembenéztünk a kísértettel. Néha elmaradt s csak távoli, rohanó dübörgése hallatszott. Aztán megint utánunk jött és mi legyőzve, agyonhajszolva, tehetetlenül vánszorogtunk tovább, előre.
Nem hagyta békén a szobalányt, felelt az öregebb Jóska elégedetten. S a szobalány panaszkodott? Van esze, hogy panaszkodjék! De véletlenül rányitottam az úrfira. Azt képzelte, valahol messze járok. Nos aztán? Volenti non fit injuria. Ha a leány megbocsátott neki, miért ez a szigoru példa-adás? Hja, barátom, a fődolog: a rend. Ennek már így kell lenni.
Hát van mindenféle mondta Novoszádné. Aztán Géza ur is olvassa el. Mikor jöttem, egy nagy automobil fordult be az apácáknál a Lógody-utcába. Már hallatszik is, hogy pöfög. Egy automobil, egy automobil. Mindenki az ajtóhoz szaladt és a szomszédban is mind kinéztek. Kihez megy?... Csak az lehet, hogy eltévedt, vélték. Lassan megy, mert a kocsis nézi a számokat. Milyen nagy.
A Nap Szava
Mások Keresik