United States or Christmas Island ? Vote for the TOP Country of the Week !
A kis leány ugyan azt mondta, folytatá félénken Atlasz úr, hogy csak a nagyságos asszony kezébe adjam; de hát én neked mégis atyád vagyok és az öreg asszony is azt mondta, hogy tőled semmit sem szabad eltitkolni. De ne hidd, hogy Klárára rosszat akarok mondani; én nem tudom, mi van a levélben és nem is akarom tudni. Add ide a levelet! ismétlé Sándor.
Klárát annyira meglepte, hogy mitsem tudott felelni e váratlan felfedezésre. Csak most jöttem meg... nem tudok semmiről! Elhiszem, hogy nem tudod! De kérdezd csak az öreg Ivánt, az majd elbeszél mindent... Azt is elmondja, hogy ő azt hiszi, atyád neki szánt feleségül. Klára majdnem felsikoltott: István! István, ijesztgetni akarsz! Fogadd meg nekem!
Az örömteljes meglepetésé, Cynthia! felelte rá gyorsan... Gondolhatsz mást? Átvenni és folytatni bölcs atyád örökét! Hisz ez volt régi vágyam mindig... csakhogy... Csakhogy? ismétlé kérdő hangsúlyozással a lány. Csakhogy most nem mehetek veled! Ez az, mi elébb megdöbbentett és elkeserített.
Atyád rögtön megértette a helyzetet s a maga módja szerint hamar föltalálta magát. Karon fogta a derék fiatal urat s elvitte innen, nem tudom, hová; de arról bizonyos vagyok, hogy ide nem hozza vissza. Klárához beszélt, de a mellette álló Sándorra szegezte szemét, mintegy lesve, mily hatást tesznek reá szavai.
Ne búsulj kedvesem, viszonzá Szodoray az alávalóság mindig hazugsággal jár; s atyád árnyéka nem fog neheztelni, ha becses ajándékát leánya szabadítására fordítom. S most a forgót kalpagjáról levevén, Bogdanuhoz intézé erős, mély utálatot kifejező hangon beszédét.