United States or Chad ? Vote for the TOP Country of the Week !
Mintha attól félt volna, hogy rákiált valaki: Ugyan, ugyan, ne adja ugy a becsületest, maga komisz ember. Ilyenformán érezte magát otthon is, a mikor leült a felesége mellé.
Mi az? kérdezte néha a csárdás nyugtalanul. Ejnye, hát légy volt benne! morgott a csikós és kiloccsantott egy hörpentésnyit az üvegből: rá is csapott az asztalra, hogy csakúgy csattogott. Mit kérdezi? A menyecske úgy nézett a haragos legényre, hogy az attól mindjárt megjuhászodott s mentegette magát: nem baj no, sok ott a légy, ahol sok a jószág.
De én attól tartok, hogy mindaz, a mi történt, Lándsa idejövetele, bemutatása, levelezése, ólálkodása, minden tervszerűleg történt s czélja az, hogy férjedet föingerelje ellened. Majd meglátjuk... Most menj nyugodtan haza s a többit bízd reám. Jót állok róla, hogy e Lándsa Jenő nem fog többé utánad járni, sem leveleivel alkalmatlankodni.
Teszünk róla! viszonzá Holcsi oly mogorva, fenyegető hangon, hogy Klára összeborzadt. És hova megyünk? kérdé azután. Egyelőre Budapestre, később tovább. Ez a leány, mint tudod, rám nézve vagyont képvisel és a jelek után itélve, Oroszlay beavatkozása megfoszthat attól. Azért minden áron elejét kell vennünk, hogy az ne történhessék. Értsd meg jól, minden áron!
A rend korán felismerte Julián dicsvágyó és cselszövő tulajdonait és mindent elkövetett, hogy a császár gyóntatóatyául válassza. A tudományszomjas és az alchymia rejtélyeibe merült császárnak, az első látásra, mindjárt annyira megtetszett, hogy attól a naptól fogva páter Juliánus lett legbensőbb bizalmasa és ezáltal a rend hatalma és befolyása is napról-napra növekedett.
Tessék, most meghallottad az igazságot. Ezért parancsoltam meg, hogy mosd ki a köntösödet és ne sajnáld a vizet magadtól sem. Emlékszem... csakhogy ez a szemed láttára történt. Úgy van. Te pedig nem voltál vak... Attól sem vakultam meg, amit láttam. Kíméletlenebbül is meg szerettem volna neki mondani az igazságot, de sehogy sem vitt rá a gonoszabbik felem. Sajnáltam.
Ő nálunk marad, s olyan sorsban részesül, mi kifogást nem szenved, s ha nem elégszik meg sorsával, háládatlan! De ő szereti Oroszlayt, s viszont szerettetik általa és attól fél, hogy nem lehetnek egymásé. Ha fél attól, helyesen teszi, mondá önkéntelen gúnnyal Esztheyné, de csodálkozva vizsgálta leánya nyugodt arczát, meg nem foghatva, mily czélból beszél az ezekről neki.
Erre uj bizonyítékokért nyargalt s az ajtóból visszakiabált: semmit se használ a tagadás. Nem használ! ...Fölnézek körül a szobában. Nagy nyargalás. Az élet vulkánja pirosra fösti az arczocskákat. Kis lábacskák botorkálnak körül a szobában, fürgén, bár esetlenül, hogy az ember mindig attól fél: no, most töri össze magát.
Bandi úr feszült figyelemmel hajolt előre és halk dörmögéssel kérdezte: Mit mond? hogy érti ezt?! Csak ahogy mondtam, fiam. Hogy attól kezdve nem...?! Nem. Soha többet. Jól értsd meg: soha többet. A fiatal férjen jeges borzongás futott végig. De hisz' szerették egymást. Szerettük. Valamikor nagyon szerettük. És Guszti-apa?! Az idős nő vállat vont.
Ezt a sietős, őszintén állati mohóságot! Valósággal kiragadta kezemből a kenyeret, mint egy éhes vércse. Szép fehér gyöngyfogai... ezek az egészséges fogak voltak szegénykén az egyetlen ékességek... egyszerre vágódtak bele a kenyérbe. Nem is harapta, hanem tépte és szaggatta, akkora sietséggel, mintha attól rettegett volna, hogy visszaveszem az adományt.
A Nap Szava
Mások Keresik