United States or Lebanon ? Vote for the TOP Country of the Week !
Mindenki látta, hogy csak a szájuk jár s ha ezután öt forint helyett tizért adják el a szavazatukat, azzal ugyan nem bukik meg a vasut. Pedig ide az kellene. Felszántani a töltést, bevetni a helyét luczernával, hogy meg se lehessen ismerni többet, felégetni azt a czifra házat s belefektetni a hunczut kormányt, az isten verje meg az egész vasutat!
Nemcsak arról nevezetes ez a szivünkhöz közelálló intézmény, hogy ott adják ki és szerkesztik testvérlapjainkat a „Zászlónk‟-at, „Nagyasszonyunk‟-at, „Kis Pajtás‟-t, hogy egyideig lapunk is tulajdonába tartozott s ma is lelki szoros rokonságot tart vele, hanem arról is, hogy otthont nyújt a budapesti kath. hittanárok egyrészének, még pedig családias, testvéri, tiszta, boldog, munkás otthont.
Nem önök adják azt ki? kérdé kissé csalódva Kardos, le nem véve szemét a fiatal leányról, ki valakihez nagyon hasonlított, de nem emlékezett, ki lehetne az ismerősei közül. Azt felelhetném e kérdésre, uram, hogy igen és nem! viszonzá mosolyogva a leány, s piros ajkai közül tündöklő fehérségű fogsor tünt elő, mialatt szemeiből vidám életkedv sugárzott, mi még inkább meglepte a detektivet.
A jövevény köszönőleg hajtá meg magát: Most pedig engedje meg, doctor illuminatissimus, hogy csekély személyemről rövid felvilágosítást adjak. Én a Cordovába vándorlott ősrégi Venegas mór-családból származom, melynek minden tagja az alchymiai tudományokat művelé.
Nem voltam bizonyos a dolgomban, egy megmagyarázhatatlan ösztön azonban arra unszolt, hogy hitelt adjak a leány szavainak. Hátamra raktam mindent, amit el bírtam vinni. Regina fölkapta pokrócomat, bakancsaimat és vitte.
Illett nagyon a szomszédjaihoz, akik alkonyattájt átjöttek hozzá s hallgatva ülték körül a tüzet. Csupa kivénült, ereskezű, szikárnyakú, deresfejű paraszt, nem igen kapnak a szón, de maguk is nehezen adják. Csak akkor támadt nagyobb mozgalom, ha valamely szőlők közt tévelygő kuvasz akadt fenn a Szekerka Palcsitól eszközölt kutyafogóban.
Bizonyosan nem elég gazdag még, gondolja magában; többet kell dolgozni, többet kell szerezni, és dolgozik, szerez, messze földön híre megy gazdagságának, mindegyre többen vannak, a kik rászorulnak, több kéz nyúl feléje, több arcz mosolyog rá: és mégis, nem tehet róla, a kézszorításban érzi a leereszkedést, a mosolyban észreveszi a gúnyt, és tudja, hogy a mit adnak, kegyelemből adják s nincs joga hozzá.
Nyugodtan hallgatta férjének az erkölcsről, tisztességről mondott szentencziáit, holott tudta annak ledér életmódját, de soha sem éreztette vele, sőt a mások czélzásait is hallatlanná tette, mert hiszen a jó barátnők elegen vannak, hogy nyiltan vagy burkolt szavakban, titkos kárörömmel tudtára adják egymásnak azt, mi fájdalmat okozhat, s ama kalandokról, miket Eszthey Bertalan folytatott, az egész világ beszélt.
Atlasz úr igazán haragudni kezdett, s lekapta fejéről a fekete bársony sipkát, melyet a régi idők emlékéül télen-nyáron viselt, a szobában is, kalapja alatt is. Istenem, Istenem! kiáltott Rozália asszonyság panaszos hangon, hát mit mondjak, miben adjak én neked tanácsot, mikor te olyan okos ember vagy és úgy sem hallgatnál a tanácsomra, ha nem volna tetszésedre? De most akarom, hogy tanácsot adj.
Nappal pénzt keresni, éjjel tanulni, műveltséget, tudományt szerezni ez az ember kötelessége, a ki azt karja, hogy ne törölhesse mindenki hozzá a csizmáját, és kalapot emeljen, a ki megszólítja. A tiszteletet nem adják ingyen, s ki az út elején pihenni ül, soha sem jut föl a hegy tetejére. Atlasz úr már másodszor teszi meg az utat munkásai előtt.
A Nap Szava
Mások Keresik