United States or Vatican City ? Vote for the TOP Country of the Week !
Kizárólag kőben, bronzban, fában és terrakottában szeretem a Sátán leányait. Menjetek és járjatok el hozzájuk, ha még örömet leltek hűtelen lelkük, korlátolt szellemük és romlásba kergető lehelletük forróságában. Nekem adjatok egy kupa vörösbort és egy szippantást a gvárdián tubákjából. És csöndesen elmélkedett, míg a pompás villányi bikavérből egyetlen csöpp ragyogott a butélia fenekén.
Most egy rövid, alig hallható fütty szisszent keresztül a sötétségen... Végre!... lélegzett föl megkönnyebbülten és azonnal felugrott a patronládáról, amelyre izgatott várakozásában tízszer is leült, hogy ismét felálljon és hátrább rúgja. Megyünk? Megyünk, tanácsos úr! A distancia odáig... azokhoz... valamivel több, mint négyszáz lépés. Nagyságodnak ennyit elég tudni. Intettem, hogy elég.
Az oltárkép impozáns, szólt közbe az apát-kanonok az asztalfőről, s valóban dicsérnünk kell a művészt, ki ily megragadó kifejezést tudott adni az egyház egyik legmagasztosabb eszméjének. Isten éltesse! A tornáczon felállított czigányok azt hitték, hogy a kanonok úr valami felköszöntőt fejezett be és tust húztak.
Első irata 1828-ban, mint kísérlet, csak kisebb körnek volt szánva. A lovakról szólt; a lóverseny-egyesület mágnástagjainak fejtette ki a lónemesítéssel elérhető gazdasági előnyöket és ezekből a magyar lótenyésztésre váró világsikert. Figyelmet keltett vele. De nyilvános titok volt, hogy Széchenyi egy új, nagy munkán dolgozik, melyben le fogja rakni politikai programjához a vezérlő gondolatokat.
Az ilyen fogság nem lehet a legszerencsétlenebb, pattogá Juczi, ki a beszéd vége felé a konyhából bejött, egyik kezéről a másikkal dörzsölve a rájok ragadott tésztát, érdemes férje egy kissé boszúsan pillanta reá, de Jutka ifjúasszony nem értett tréfát a házi uradalom dolgában, felségbántásnak tartva minden szót és jelt, mely uraságával nem tökéletes megelégedést fejezett ki, a csak nehány napi házasság ellenére is tapasztalhatá már ezt Kristóf, mert a mint most boszús pillanatát észrevevén feléje tekintett szeretett hitvese, hirtelen epedező színt ölte sárga orczáira, nehezen kerülte volna el azonban egészen a nem ugyan felség, de feleségbántási pert, ha a népleíró csizmadia hirtelen egy bölcs észrevétellel s előbbi beszédje folytatásával el nem némította volna az asszonyt.
Hogy lélekzetet vegyen és megtörölgesse izzadt homlokát, egy pillanatra szünetet tartott a megharagított művész. E pillanat alatt már meg is bánta heveskedését. Bocsásson meg uram, ha megsértettem. Garibaldi megvetőleg mosolygott és legyintett a kezével. Értem önt, értem. Nem haragszom. Engem a teória terén nem lehet megsérteni.
Bocsánatot kérek tisztelt szomszéd uraim és méltóságos grófné, folytatá előre lépve s kimondhatatlan részvéttel nézve egymás után az Atlasz-család jelenlévő tagjaira, bocsánatot kérek, ha szavaim talán némi illetlen kiváncsiságot látszanak kifejezni. Méltóztassék elhinni, nem a kiváncsiság, hanem a legtisztább rokoni indulat rúgója kérdésemnek.
Az ember az új holmiját szedte elő a szekrényből, öltözködött és lopva pillantott az asszonyra, a mikor azt hitte, hogy az nem veszi észre. De mindig azzal a szomoru mosolygással találkozott, a mi zavarba hozta s végre is rákiabált a szegény kis nyavalyásra: De jó kedved van. Folyton vigyorogsz. Az asszony mellére ejtette a fejét s keservesen sóhajtott. Nem állok utadba. Mit, nem állasz utamba?
Déltájban félretették a könyveket és Bornemissza megint elővette a titokteljes aranyszelencét, s tartalmának egy részét az athenorába hintette. Vajha ezúttal munkánk sikeresebb lenne! szólott, midőn José ráilleszté és lezárta az olvasztó tégely fedelét.
Egy disznót sem tudnék megölni... Egyszerre kitört belőle a jókedv. Leült egy kőre és szinte hömpölyögni kezdett a kacagástól. A térdeit csapdosta és egész testében rázkódott.
A Nap Szava
Mások Keresik