United States or Algeria ? Vote for the TOP Country of the Week !
Hogyan van az, hogy én, ha kimegyek a nyefszki prospektre ott találkozom a te öcséddel; ha megyek az angol rakpartra, megint találkozom a te öcséddel; ha a nyári kertben sétálok, ott is megint találkozom a te öcséddel? Hát nincs a te korhely, naplopó öcsédnek egyébb dolga, mint minduntalan ott csavarogni, a hol én járok?“
Ezt mondotta: Nem beszéltél ostobaságot, de nem is azt mondtad, amit titokban gondolsz... Hein, barátom van nekem is eszem. Nagyon jól tudom én, hogy keresztül mennél annak a muszkának a lelkén, aki megtámadna, ezt azonban bármely becsületes fiú megcselekedné, ha látná, hogy egy ilyen magamfajta vézli veszélyben forog. Ez igaz. Ezt minden becsületes magyar katona megcselekedné. No, látod!
»Die 21-ti Octobris. Miként a szerencsétlenül járt tudós úr óhajtá és meghagyá nekik, ma esküdtenek, a legnagyobb csendben és visszavonultságban, egymásnak sírig tartó hűséget Clara Bornemissza és Stefanus Véglyessy de Véghlyes... Én kötém össze kezeiket az egyház áldásával.
Én gróf Karthágoy Hannibál vagyok; a zsebmetszők hirhedett vezérét keresem, a kitünő tekintélyü Knödlfressert. Én vagyok az! szólt rekedt hangon egy gyanus külsejü alak, gyanus léptekkel mozdulva előre. Örülök, hogy van szerencsém önnel megismerkedhetni. Szólt a gróf: én egy sajátságos megbizással jöttem önhöz.
Inkább csak szokásból én is kiáltok egyet, hogy: csend legyen! s mosolygok azon, hogy micsoda nevetséges figurák vagyunk mi nagyok. Nekik tudniillik, a kiknek a világát a mienkhez akarjuk idomítani. Olyan szánalmasak, mint a milyen Tercsa néni volt, a mikor gyermekeket nevelt. Egy Róza, Sugár Róza nevezetü leány volt alkalmazásban egy budapesti boltban. Kishirdetés révén jutott be.
Az ajtó feltárult és a küszöbön egy magastermetű, karcsú nőalak állott idegenszerű ruházatban és midőn hátraveté fátyolát, José az öröm és megrettenés kiáltásával tántorult hátra: Cynthia! Cynthia! Hát valóban itt vagy? Tehát mégsem volt álom! Én vagyok, szeretett Josém! Annyi év után végre feltaláltalak! szólott s mélységes fekete szemei csudálatos, titokteljes lánggal ragyogtak. Cynthia!
Mikor tettem én valamit? riadozott a leány és nagy szemét félénk kíváncsisággal nyugtatta a fiú arcán. Édes Istenem, már nem emlékszik? Igazán elfeledte?
Ideje, hogy megjelentél, szóla az örömében megijedő Bogdanu, már féltem, hogy a vármegye kezébe kerültél. Ne gondolj arról, hogy valakinek kezére kerüljek, míg kezemben nyársom kerül. Zengett a haramia válasza. De itt az elhatározó pillanat, azért csak erről szóljunk. Van valami okos terved? én már meguntam a hosszú várakozást. Kérdé Bogdanu.
Az volt az érzésem, hogy ezen a fronton, ahol az én Bataillonom is részt vett a verekedésben, alighanem baj történt... Itt túlságosan sok volt a kaftános paraszt, ahogy a fiúk a hosszúkabátos orosz legénységet nevezni szokták.
Azt meg nem éri, hogy én Katinkának, Katókának, vagy pláne Katicának hivjam. JÁNOS: Bizonyosan valami huncutságon rajtavesztett ... János, Ida, Riza, Jenő JÁNOS: Ne bőgj! RIZA: Ugy kell neki! Minek ugrált a ló előtt! IDA: A Katica ...? JÁNOS: Bíró Kata merte volna? RIZA: Jól tette ... Jenő kezében kő is volt ... JENŐ: Nem igaz! JÁNOS: Csend legyen! IDA: Hallottad, hogy a lova előtt ugrált.
A Nap Szava
Mások Keresik