United States or Burkina Faso ? Vote for the TOP Country of the Week !
Szegény nagy Regina ismételte csöndes hangon akkor még nem tudta, mily borzasztó vége lesz... ...Ez a megindult, csöndes hang annyira meglepett, hogy egy kis bakatúlzással szólva majdnem lefordultam a kőpadról, amelyen ültem. Ez nem a tegnapi vörös Regina hangja, hanem egy értelmes, érző, öntudatos és gyöngéd léleké, aki tudja, hogy mit mond.
Cérnavékonyságú cirpeléshez, vagy egy roppant finom penicilus élességéhez hasonlított-e inkább ez a dudorászás nehéz lett volna eldönteni. Az én fülemre aképen hatott, mintha száraz fűszállal csiklandozták volna. Megsokallván az állingálást, leültem a bokrok alá a fűbe. Alig ültem azonban néhány percig, a vékony dudorászást rémült kiáltás váltotta fel. Uristen... segítség!...
Mi lesz?!!... Ha csak meg nem halunk addig, tette hozzá olyan arccal, amelyre ennek a mentő lehetőségnek az elgondolása a remény örömét rajzolta. Még amikor a vonaton ültem, akkor is ettől a riadt kérdéstől sajgott a lelkem: mi lesz akkor?!
Azonban társaság nélkül se tudok élni. Valakire, akárkire szüksége van az embernek, hogy szót váltson vele. Egyedül, nagyon is egyedül vagyok. A multkoriban például megesett velem az, hogy ültem a korcsmában ebéd után és sehogy se tudtam fölkelni az asztal mellől. Mit csináljak, hova menjek, ha bezárul mögöttem a vendéglő ajtaja?
Emlékezel arra az éjszakára, midőn Dózia innét elszökött? Hogyne, a legélénkebben él emlékemben az a jelenet. És arra is, hogy Jakab másnap nálunk volt ebéden s te és Béla sokat beszéltetek előtte erről az estről, míg én tűkön ültem e társalgás alatt? De senkisem tudta nevét és kilétét a szökevénynek. De ő rájött arra, még pedig az én hibámból.
A kérdésében nem lehetett egyéb, csak: gyermekes kiváncsiság. Arra gondolok, hogy a legjobb gukker is megcsalja az embert. A második fölvonás alatt a földszinten ültem s azt hittem, hogy ha egy-egy pillanatra is, de jól látom az arcát. S csakugyan láttam a vonásait, a haját, a szemét, a száját. És most mégis más. Így tetszem önnek jobban? Vagy messziről szebbnek látszom?
Egy nap és egy éjjel ültem majd nem azon egy helyen, egy iszonyú szándék a másikat űzvén, s egy véres terv a másikat emésztvén el föllázadt agyamban. Nem tudtam, élet virul vagy halál dühöng-e körülem, s ha az egy éltető és gyilkoló boszú gondolatját valaki lelkemből kitéphette volna, nehezen lett volna más inger, engemet az élet folytatására ösztönöző.